Egy álom az, ami üldöz,
egy vágy az, ami tovább hajt.
Egy érzés, egy szó, egy félelem,
és újra meg újra átélhetem.
Mert nem a fájdalom az, ami megöl,
csak erősebb leszel, egy őszinte könnycsepptől.
Te vagy az, ki lesodorja magát az útról,
Te tolod el saját magad, az igaz vágyaidtól.
Újra és újra, nem is mással kűzdesz igazán,
ember vagy, ki ha átlát a magára vetett hazugságán,
egy időre felemelkedik,
majd újra a földre hullik.
De ha önmagad maradsz a végsőkig,
a hazugság az, ami végül elmúlik.
2011. December 11.
2011. december 12.
2011. december 5.
Evol - Lepel Világ
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)